Miért Piran a tökéletes hely egy kis céltalan barangoláshoz?

Konkrét tervek nélkül érkeztem Piranba. Talán csak a város halk hívását követtem, azt, amelyet a hétköznapi rohanásban oly gyakran meg sem hallunk. Ismeri azt az érzést, amikor csak néhány óra nyugalomra vágyik? Amikor jólesne szűk sikátorokban barangolni, hallgatni a sirályok kiáltását, a szikláknak csapódó hullámok ritmusát és a helyiek beszélgetésének távoli moraját? Ha egyszer úgy érzi, szeretne kicsit elveszni valahol, Piran ideális hely hozzá.

Tartson velem, és fedezzük fel Pirant egy kicsit másképp!

Piranba a legegyszerűbben busszal juthat el: Portorožból vagy Lucijából közvetlenül a város központi buszállomására érkezhet. Innen a tengerparton vagy a belső utcákon át is elsétálhat a Tartini térre. Ön dönti el, merre indul.

Piran utcái nyüzsgők, élettel teliek. Magas, keskeny házak színes homlokzatai, virágokkal teli ablakpárkányok és kézműves kincseket kínáló bájos kis üzletek kísérik útját. Számomra Piran a nyári kora reggeleken a legszebb, amikor a fény lassan beszűrődik a sikátorokba, és megvilágítja rejtett zugaikat. Ilyen hely az a kis park is, amely nagyjából félúton található a Tartini tér felé. Térjen be, üljön le egy padra, és csak hallgatózzon. Balra a tenger látványa és hangja kíséri, jobbra a helyiek intézik reggeli teendőiket. Ha szerencséje van, még madárdalt is hallhat a lombok közül.

Piran: A művészet és a galériák otthona

Piran neve mindig is összeforrt a művészettel. És itt a Városi Galéria, a Herman Pečarič Galéria, valamint a városban és környékén rendezett Ex-tempore események mellett a gazdag zenei és kulturális múltra is gondolok. Hiszen innen származik a hegedűvirtuóz Giuseppe Tartini.

Ha a tengerparton sétál a Tartini tér felé, még a tér előtt, jobb kéz felől feltűnik egy vörös épület: a Herman Pečarič Galéria. Névadója Isztria egyik legjelentősebb festője, aki rendkívüli érzékenységgel örökítette meg az olajfákat, az isztriai tájat és a helyiek mindennapjait. A művész gazdag hagyatékát a városra bízta, így Piran őrzi művészi örökségét és rajta keresztül Isztria kulturális kincseit is.

Amikor a Tartini térre ér, érdemes megállnia egy pillanatra. Csodálja meg a tér különleges, ellipszis alakú formáját és az azt körülölelő épületeket, amelyek mintha őrt állnának körülötte. Középen teljes pompájában magasodik Giuseppe Tartini emlékműve. A hegedűművész és zeneszerző szobrát 1896. augusztus 2-án állították fel, születésének 200. évfordulója alkalmából. Ott áll, ahol egykor a belső kikötő, vagyis a mandrač volt. A kikötőt csak 1894-ben töltötték fel higiéniai okokból, így alakult ki a ma ismert tér.

Elárulhatok egy titkot?

120 éven át senki sem tudta, hogy Antonio dal Zotto velencei szobrász a bronzhegedű peremére elhunyt feleségének, Idának szóló megható ajánlást vésett. Erre csak 2016-ban, egy 3D-s szkennelést is alkalmazó restaurálás során derült fény. A felirat így szól: „Ida Lessiach Naya dal Zotto – jó, bölcs, gyönyörű; Isten magához szólította.” Ida tanácsaival segítette a szobrászt az alkotás során, ám sajnos a szobor felavatását már nem érhette meg.

A Tartini téren felkeresheti a Tartini-házat, a Pirani Városi Galériát, a Kagylók Varázslatos Világát, a Morigenos kiállítását és a „Benečanka” néven ismert Velencei házat is, amely talán a város leghíresebb háza.

Velencei báj és kézzel készült emlékek

Sétáljon felfelé a IX. korpus utcán, és fedezze fel a gyönyörű kézműves termékeket kínáló apró üzleteket. Köztük találja Nika üzletét, a Nika’s Tiny House-t is, ahol uszadékfából készített miniatűr házikók várják. A kerámiák kedvelői sem fognak csalódni. Piranban több műhely is működik, ahol gyönyörű kerámia- és porcelántárgyak születnek.

A IX. korpus utcán haladva szinte magától vitt tovább az út felfelé, a város fölött őrködő Szent György-templomhoz. A velencei építészet e gyönyörű emlékében értékes fa feszületek és a velencei barokk pompája fogadja a látogatót; harangtornya a velencei Szent Márk-harangtorony kisebb mása. Az igazi varázslat azonban odakint, a templom melletti füves részen vár. Innen, a torony tetején szélkakasként szolgáló bronz Mihály arkangyal őrködő tekintete alatt, Piran minden irányban feltárul. A tetők és a különféle kémények között a Tartini tér tökéletes ellipszise rajzolódik ki, a látóhatáron pedig a horvát partvidék és Trieszt körvonalai olvadnak össze. Tiszta időben, ha szerencséje van, még az Alpok hófödte csúcsait is megpillanthatja a távolban.

Élje át Pirant úgy, mint a helyiek!

A templomtól induljon lefelé a Punta, vagyis a félsziget csúcsa felé. És ne aggódjon: ha a bóra az arcába csap, pirani kirándulását attól még napsütés kísérheti. Nyáron a Punta színes, életteli hellyé válik: a sziklákon strandtörölközők sorakoznak, búvárok fedezik fel a tengerfeneket, a parton pedig helyiek és turisták nyüzsögnek.

Piran csodálatos, és még sok festői helyet tartogat, de higgyen nekem: keressen egy kis kávézót a Punta közelében, rendeljen egy pohár isztriai bort vagy egy frissítő italt, és egyszerűen élvezze a pillanatot. Adja át magát a napsütésnek, a tenger kékségének, a sirályok kiáltásának és a város morajának. Próbálja úgy megélni Pirant, mint a helyiek: ne siessen, engedje, hogy minden érzéke befogadja. Egy hely hangulatát gyakran akkor érezzük át igazán, ha elengedjük magunkat, és megengedjük, hogy átjárjon a pillanat nyugalma.

És higgyen nekem, Piran pontosan erre való.

Skip to content